Nachladal István

1978 Január.5.-én ordítva jöttem a világra. Első spontán fellépésem nem aratott átütő sikert ezért 12 éves koromig eszembe se jutott ,hogy folytatnom kéne hanem csak hallgatgattam először szüleim kedvenc poplemezeit, majd  általános iskolában az akkori kor meghatározó magyar zenekarainak dalait, lemezeit. Edda, Pokolgép, Ossian, Beatrice, Bikini, Moby Dick.

Valamikor 1990-ben a kezembe került egy családi barát által egy No Prayer for the dying című Iron Maiden lemez. Mikor meghallgattam a Maiden lemezt, elhatároztam Énekes leszek. Múltak az évek, a heavy metal más oszlopos tagjai is hatással lettek rám (Judas Priest, Helloween) és a kevésbé ismertek már akkoriban. (stormwitch, Grim Reaper) Hallani sem akartam más zenéről, akkoriban mindenféle hard rock enyhén langyinak tűnt pedig megboldogult apám álladóan a Kansas-ről, Sweet, Boston zenekarokról beszélt, hogy milyen jó is.

1992 környékén nekikezdtem a zenei karrier felépítésének….mk28 magnónk előtt…fél lábbal Dickinson állásba az ágyon, öcsém előttem mint tömeg, s „énekeltem” mindenféle slágereket. Akkoriban kaptam egy Ezer szent ígéret kazettát is amit rojtosra hallgattunk. Imádtam. A hangom fejlődött, s kaptam dicséreteket is anyám leszúrásán kívül akinek folyamatosan panaszkodtak a szomszédok, hogy a gyereke metálsikolyaitól nem lehet pihenni 😀

Aztán eljutottunk arra a pontra, hogy 97’ környékén először álltam frontemberként a mikrofon előtt. Onnantól nem sétakocsikázásra hanem hegyek-völgyek között vonatozásra emlékeztetett a zenei pályám. Black Winter, Goldsnake, Morpheus, Armageddon, Freedom, Detonic, Healer, Wisdom, Invader, Europe Tribute Band, Nu Religion, Unplugged Faces, Crossholder, Up the irons, Black Secret, Ego project, Chemical Wedding. S ezek azok a zenekarok amikre emlékszem, volt még pár ahol  kisegítettem vagy rövidebb-hosszabb ideig énekeltem. Minden is történt velem. Szentgáloskér falunap IFA – platón zenéléstől Kisstadion-ig minden. Voltam István a király, énekelhettem egyik kedvenc magyar énekesemmel Varga Miklóssal, felléphettem a külföldi kedvenc bandák előtt. Akkor csak a metál létezett.

 Ma már általában csak a régen általam langyinak vélt zenéket hallgatok így találtam a Journey-re, rájöttem, hogy jó a Kansas , a Toto, s rengeteg jó énekesre sikerült rálelnem ezeknek a zenéknek köszönhetően, akik hatással voltak a mai hangkarakteremre amit a Jülek fivérekkel jól lehet kamatoztatni. A gyermekkori egyik kedvenc lemezem dalait énekelhetem azokkal az arcokkal akiket Magyarország talán legjobb AOR muzsikusai. Életemben egyszer éreztem még ezt mikor Zeffer úrral és csapatával állhattam színpadra két Tunyogi emlékesten.

Ez volt a múlt, s előttünk a jövő.

Sziasztok!

Total Page Visits: 16 - Today Page Visits: 1